Migrén – nem csak női téma

Migrén az egyik leggyakoribb neurológiai betegség, amely sokak életét megnehezíti. A betegség rohamokban jelentkező, gyakran féloldali, intenzív fejfájással jár. A migrén jelentősen korlátozhatja az életminőséget – akár a munkahelyi hiányzások, akár a társas élet ellehetetlenülése miatt.
Sokféle kiváltó ok
Migrénes rohamokat többféle tényező is kiválthat: vörösbor, sajt, alvászavar, túlzott érzékszervi ingerek, hormonális változások (például menstruáció), stressz vagy a stressz hirtelen megszűnése (pl. nyaralás, hétvége). A nők kb. 60%-ánál hormonális tényezők is szerepet játszanak. Elsődleges kezelési lehetőséget jelent a rohammegelőző terápia – itt fontosak az alternatív módszerek is.
Körülbelül 200 különféle fejfájástípus létezik. Pontos diagnosztikai kritériumok alapján különböztetjük meg a migrént a tenziós (feszesítő) fejfájásoktól vagy más típusoktól. A migrén általában közepesen súlyos vagy súlyos, nyomó vagy lüktető jellegű fájdalommal jár, gyakran kíséri hányinger is.
Mi jellemző a migrénre?
A migrénes fájdalom általában erős, lüktető és pulzáló, gyakran az egész fej érintett. A fájdalom fokozódik fizikai aktivitásra. Kísérheti hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység, valamint bizonyos szagokra való érzékenység. A rohamok 4–72 óráig is tarthatnak, gyerekeknél rövidebb ideig. Egyes betegek úgynevezett aurát is észlelnek előtte – például fényvillanásokat, zsibbadást vagy beszédzavart. Az aura 10–90 percig tarthat.”
Mi a nemek aránya, és mi a helyzet a gyerekekkel?
A nők (20–40 éves kor között) háromszor gyakrabban szenvednek migréntől, mint a férfiak. A menstruációs ciklus is szerepet játszik ebben. A gyermekek körében a migrén előfordulása 5–10% közé tehető, a fiúkat és lányokat hasonló arányban érinti. A gyerekeknél a migrén gyakran hasi fájdalommal, hányingerrel és hányással jár.
Milyen gyógyszerek jöhetnek szóba?
2018 óta pl. Ausztriában elérhető a migrénspecifikus megelőző injekció, amely havonta 1–4 rohamot képes megelőzni. További lehetőségek: fájdalomcsillapítók, mint az acetilszalicilsav, metamizol, illetve nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), pl. ibuprofen.
Ajánlottak az alternatív módszerek?
Az alternatív terápiák hasznosak lehetnek, például biofeedback, relaxációs módszerek, viselkedésterápia. Ezek célja a stressz csökkentése – mivel a stressz fontos kiváltó tényező.
Léteznek speciális migrén diéták?
Számos étrend-kiegészítőt vizsgáltak, de eddig egyik sem bizonyult hatásosnak. Az alacsony szénhidráttartalmú, zsírban gazdag étrend átmenetileg segíthet, de nem általánosan javasolt. Az éhezés és rendszertelen étkezés viszont egyértelmű migrénkiváltó – érdemes kerülni.